|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Göndör, Marius 2009. május 13.Május 11-én a minisztérium felmentette tisztségéből Pellegrini Miklós és Maria Orodan aradi főtanfelügyelő-helyetteseket, majd előbbit megbízott főtanfelügyelővé nevezték ki. Főtanfelügyelője az új parlament megalakulása óta nem volt Arad megyének, ugyanis Marius Göndör – aki a tisztséget betöltötte – demokrata-liberális színekben képviselő lett. Azóta Pellegrini látta el a feladatait, és gyakorlatilag ezután is ezt kell tennie, ideiglenes vezetőként. /Pataky Lehel Zsolt: Pellegrinit felmentették, majd kinevezték. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2014. június 6.Seprős „a kommunista-ellenes harc mártír helysége”A parlament képviselőházának keddi ülésén az Arad megyei Seprős községnek „a kommunistaellenes harc mártír helysége” címet adományozta. A javaslatot még a 2008–2012-es törvényhozási ciklusban az akkori aradi PDL-s képviselők, Claudia Boghicevici, Iustin Cionca, Marius Göndör és Adrian Niţu terjesztették elő. „Nagyon örvendek, hogy a képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és elfogadták a kezdeményezést. A seprősi emberek voltak az elsők, akik fellázadtak, nyíltan és egyöntetűen, az 1949–1962 közötti erőszakos kollektivizálás ellen, és bátorságukat el kell ismerni. Köszönetet mondok valamennyi parlamenti képviselőnek, akik ma megtisztelték a hős seprősiek emlékét. Csak azt sajnálom, hogy ez az erkölcsi jóvátétel csak most történt meg, a törvényhozás útjait nagyon sok akadály szegélyezte az utóbbi két évben” – nyilatkozta Claudia Boghicevici parlamenti képviselő. *** Az olvasót emlékeztetjük, hogy Seprős lakosai 65 évvel ezelőtt, 1949. július 31-én fellázadtak az igazságtalan terménybeszolgáltatás és a tervezett kollektivizálás ellen. Elvágták a telefonvezetéket, feldúlták az állami gazdaságot, felgyújtották a községháza levéltárát, három tisztet, akik az állami gazdaságban voltak, megöltek. Fegyveresen őrizték a faluba vezető utakat, és megakadályozták, hogy a milicistákból álló járőr elérje a falut. Másnap a hatóság negyven rendőrt vezényelt ki, akik, fegyverüket is használva, letörték az ellenállást. 57 embert letartóztattak, négyet a rögtönítélő bizottság halálra ítélt – holttestüket, elrettentésül, az útra dobták –, több községbeli hosszú börtönbüntetést kapott. Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
